
Szimbólumok

Aszklépiosz botja

Nicolas Flamel kígyója
A keresztre feszített kígyó, azaz Flamel kígyója egy alkímiai szimbólum.
A higany elixír készítésénél, az illó vagy mérgező elem kivonását jelképezi.
A szimbólum Mózes történetéből ered, aki egy bronz kígyót állított fel, mint talizmánt a betegségek ellen.

Gungnir
Ódin dárdája ("a lengő"), s annak szimbóluma. A dárdát a törpék készítették és Loki találta meg, mikor meglátogatta azokat. Loki dicsérettel illeti a törpéket és elkéri a dárdát, mire azok neki adják. A dárda hegyébe rúnákat véstek a legenda szerint. Az ábra a Gar (dárda, gerely) rúnát ábrázolja, melyet a Gungnirral hoznak kapcsolatba.

Pentagramma

Triquetra
[Ejtsd: trikvetra]
A név eredeti jelentése "háromszög", s több három sarokkal rendelkező formára utalt. Idővel az a hármas szimbólum kapta meg a nevét, mely három vesicae piscis ("halhólyag", három azonos sugárral rendelkező kör, egymást metsző közös része, nevezik még, mint "mandorla" azaz mandulának is) egybefonódásából áll.
A triquetra a kereszténység előtt jelent meg. A keltáknál, főleg a szigeteken, a fémműveken és könyvekben. A germánoknál rúnaköveken és pénzérméken találták a szimbólumot. Még a japánok is ismerik, mint Musubi Mitsugashiwa.
Számos jelentéssel bír, főleg a hármas csoportoknál, mint: a három birodalom a druidáknál (ég, szárazföld és tenger); múlt, jelen, jövő; wiccáknál szűz, anya, banya/vénasszony; keresztényeknél az atya, a fiú és a szentlélek; elme, test és lélek; a három druida cél, azaz igazság, szeretet és bölcsesség.
Alapvetően (és a fentieken túl) védelmező szimbólum.

Tündércsillag
A tündércsillag vagy elfcsillag, esetleg szeptagram, egy hétágú csillag. Számos modern pogány és boszorkány hagyomány szent szimbóluma. Az alkímiában a hét (akkor ismert) bolygót jelöli. A hétágú csillag egyik interpretációja a következő. Az első pont a Nap, ami az élet egyik legfontosabb forrása. A második a fa, mely az elfek kötődését jelöli az erdőkhöz. A titokhoz, mely a fákban bújik meg.
A harmadik pont a tenger, ahol egyesülnek a legnagyobb elementáris erők. A negyedik pont a mágia, az elfek életének szerves része. Nem csak értik, de élik is a varázslatot.
Az ötödik pont a Hold. A Hold nélkül nem lennének áradások, egyes időjárási jelenségek. Emellett számos fizikai és spirituális kötődést is hordoz. A hatodik pont a szél. Számos elf erős kapcsolatban áll a széllel és a levegő aspektusaival. A szél segít a megtermékenyítésben és az élet hordozásában a világban. A hetedik pont a kapcsolat. Az elfek emlékeznek a kapcsolatra a világhoz, a földhöz, a valósághoz, másokhoz, a mágiához, magunkhoz és a világegyetemhez.

Ouroborosz
Az ouroborosz (v. uroborosz), a farkába harapó, önmagát evő kígyó vagy sárkány szimbóluma. Az egyiptomi ikonográfiából ered, s a nyugati hagyományokba a görögök által került. A gnoszticizmus és a hermetikus hagyományok is átvették, ahogy az alkímia világa is.
A kígyó a folyamatosságot, a magunkba fordulást, az örökkévaló visszatérést és a körforgást szimbolizálja. Emellett a pusztulást, az építést, a halált és az életet, mindazonáltal a halhatatlanságot.A legelső ismert megjelenése a Tutanhamon egyiptomi fáraó sírjából származik a Királyok völgyéből.
A szöveg Ozirisz és Rá tetteit jegyzi. Az illusztráción két kígyó, farkukba harapva fonják körbe fejét, nyakát és lábát egy hatalmas istennek, aki Rá és Ozirisz egyesült alakját jelképezi. Mindkét kígyó Mehen istent jelképezi, aki védelmező kígyó isten és védelmezte Rát utazása alatt az alvilágba. Az egész isteni figura az idő kezdetét és végét jelképezi.Más egyiptomi forrásokon is megjelenik az ouroborosz, ahol az alaktalan zűrzavart jelképezi, mely körbefonja a rendezett világot és szerepet játszik annak a világnak a periodikus megújulásában. A szimbólum az alkímiában két színnel jelenik meg.
A kígyó egyik fele fekete, míg a másik fehér. Itt a gnosztikus kettősséget jelképezi, avagy a nyugati világ jin és jangját. A szimbólum itt minden létező egysége, a halál és születés körforgása, ahonnan az alkimista szabadulást és felszabadulást vár.
A gnoszticizmusban a farkába harapó kígyó az örökkévalóság és a világ lelkének jelképe. A gnosztikus Pistis Sophia szöveg (3. vagy 4. század) tizenkét részből álló sárkányként írja le az ouroboroszt, mely körbetekeri a világot.

Zia Nap
A szimbólum az Új-Mexikó területén élő zia indiánok sajátja. A nép a Pueblo indiánok egyik ága.A szimbólumot általában vörössel festik. A Nap szimbólum sugarai a négy irányba nyúlnak ki.
A sugarak a négy irány, a négy évszak, a négy napszak, az élet négy szakasza (gyermekkor, fiatalkor, középkor, öregkor) és a négy kötelezettség (erős test, tiszta elme, tiszta szellem és mások iránti odaadás) jelképe.

Triskele
[Ejtsd: triszkele]
Más néven: Triskelion vagy Hármas spirál A triskele számos korai kultúrában megjelent, legelsőként Máltán (i.e. 4400-3600), a híres megalitikus sírban Newgrange-nél, Írországban i.e. 3200 körül, a mükénéi tálakon, lükiai pénzérméken és a pamphüliai súlymértékeken. A görög és római triskelionok gyakran spirálok helyett lábakkal ábrázolandóak. Noha elterjedt, mint kelta szimbólum, mégis megelőzi azokat. A Newgrange-i emlékműnél a kövekbe i.e. 3200 körül vésték bele, ami megelőzi a kelták érkezését. Jelentése hasonló a triquetrahoz, vagyis a hármasság jegyében kell gondolkodnunk (lásd még Triquetra). A folyamatosság szimbóluma, az élet, halál és újjászületésé.
Ázsiában például a koreaiak is használják. A koreai Taegeuk is egy triskele alakzat, mely az emberiséget, a földet és a mennyeket szimbolizálja.

Rózsakereszt
A rózsakereszt szimbólum az alkimista és a rózsakeresztes rend alapítójának, Christian Rosenkreuz-cal áll szoros kötődésben. Többféle ábrázolás létezi, a legelső egy kereszt, melynek közepén egy fehér rózsa van és a nyugati ezoterikus hagyományt jelképezi.Egyik értelmezése szerint a kereszt jelképezi az emberi testet, míg a rózsa a kinyíló tudatosságot. Mások szerint Krisztus jelképe, az áldozaté és Jézus vérének szimbóluma.
Más hagyományok is átvették, de a rózsa színe változott, vagy kiegészítették más szimbólumokkal is. Utóbbi jellemzően az Arany Hajnal (Golden Dawn) rózsakeresztje.Az Arany Hajnal keresztjén a kereszt részei az annak megfelelő elem színét kapja. A tizenkét rózsaszirom (stilizált) az élet fájának huszonkét ösvényét és a huszonkét héber betűt rejti. A hagyomány persze ennél részletesebb, de a jelképek értelmezéséhez kifejezetten ismerni kell ezt az ösvényt is.Christian Rosenkreutz, a legendás alapítója a Rózsakeresztes hagyománynak. Valószínűleg csupán csak jelképes, kitalált alak.

Hekaté kereke
Hekaté kereke, avagy a Strophalos
Hekaté görög istennő szimbóluma. Az istennő a mágia, a boszorkányok, az éjszaka, az alvilág és a Hold istennője is.
Eredete a mükénéi kultúráig is visszanyúlik, de előfordulása miatt még korábbra is tehető.Sajnos sok forrásunk nincs a szimbólumról, de az alexandriai kaldeusi orákulum beszél a kígyóról, mely az isteni sugallatot, gondolatot fonja körbe.
A strophalos jelentése forgó kerék. Segítségével idézik Hekatét, illetve szentelés vagy tiszteletadásnál jelkép.

Romuva
A balti népek pogány vallásának kortárs folytatása a Romuva, melynek gyakori szimbóluma a képen ábrázolt világfa (Austras koks, azaz az alkonyat fája). Összeköti az emberek világát, a holtak és az égiek világával.
A fa általában tölgyfa, egyfajta Nap szimbólum is, ahogy a Nap útját és a világ rendjét mutatja. Számos lett népdal említi, ahogy a lett motívumok is. A fát gyakorta díszítik, s cirkalmasabb kinézetet kap.

Valknut
Három egybefonódó háromszög, mely számos germán és északi tárgyon megjelenik. A neve (valr + knut, megölt harcosok + csomó) modern elnevezés. Számos alkalommal ábrázolják Ódin mellett, Hilda Ellis Davidson elmélete szerint Ódin megkötéseihez kapcsolódik.
Ódin hatalmában áll megkötni az elmét, így az ember tehetetlen lesz a harcban, de ugyanígy képes feloldani a félelem láncait is és inspirál a harcra. Jelentése valószínűleg a halállal kapcsolatos, számos urnán és temetkezési eszközön megjelent.
Esetlegesen a halál és újjászületés, a kilenc világ jelképe lehet, de biztosan nem ismerjük jelentését. Minden egyéb csak találgatás.

Awen
Awen jelentése "(költői) inspiráció". Nem autentikus/hiteles druida szimbólum, Iolo Morganwg (többek közt hírhedt hamisító) találta ki, s így került egyes druida csoportok szimbólumtárába.
A szimbólum jelentései: a három druida birodalom; elme, test és lélek; az igazság megértése, az igazság szeretete és az igazság fenntartása. Leginkább Nap (szoláris) szimbólum, gyakorta ábrázolják a sugarakat három ponttal, mely az inspiráció forrását vagy éppen hogy a Napot jelöli.

Zuni szívvonal
A zuni indiánok (és sok esetben más törzsek is) a szívvonalat gyakran használták ábrázolásaikban. A szívvonal az állat életerejét szimbolizálta. A hagyomány szerint minden állatnak megvan a maga ereje és tulajdonsága, mely segítheti a tulajdonost. A navahók például ló, birka, kecske vagy marha figurákat őriztek, hogy megvédjék a csordát és biztosítsák a termékenységet. A zuni vadászok is őrizték fétiseiket, hogy sikeres legyen a vadászat. A szívvonal egyben "táplálta" a fétist magát is.

